A PID három tagból áll. Az arányos tag a pillanatnyi eltérésre reagál, az integráló tag a tartósan megmaradó kis eltérést szünteti meg, a differenciáló tag pedig a változás sebességére figyel, hogy a rendszer ne lője túl a célt.
Épületekben leggyakrabban keverőszelepnél, légkezelőnél és fancoil szabályozásnál találkozunk vele, tehát ott, ahol folytonos beavatkozás lehetséges. A lassú, nagy tehetetlenségű padlófűtésnél az egyszerűbb, impulzus alapú szabályozás gyakran jobban működik.
A hangolás a nehéz része: rosszul beállított paraméterekkel a rendszer lengésbe jön vagy lomhán követi a változást. Ezért érdemes a kész funkcióblokkokból indulni és csak indokolt esetben nyúlni a paraméterekhez.